A fenti bélyegek a Nagymánya tévnyomathoz hasonlóan sok félreértésre adtak okot. Amikor a gyűjtők meglátják egy értékes tévnyomat képét, gyakran felcsillan a szemük: hátha az ő albumukban is lapul egy ilyen bélyeg. A félreértések tisztázása érdekében ismerjük meg ennek a három bélyegnek a történetét; így később könnyebb lesz azonosítani őket.
1957. július 1-jétől 1958. december 31-ig tartott a nemzetközi geofizikai év, amely globálisan összehangolt nemzetközi tudományos megfigyeléssorozat volt. Célja az volt, hogy a naptevékenységi maximum idején minél több adatot gyűjtsenek és kapcsoljanak össze a már meglévő geofizikai és más megfigyelésekkel. Az együttműködés kiterjedt az ionoszféra kutatására, a földmágnességre, a kozmikus sugárzásra és a sarki fény vizsgálatára; nagy pontosságú földrajzi szélesség- és hosszúságméréseket végeztek, valamint gravitációs, meteorológiai, oceanográfiai és szeizmológiai kutatási projektek is zajlottak. Ennek alkalmából a posta hét címletből álló bélyegsorozatot bocsátott forgalomba.
Mint látható, a „SZOVJET ŰRRAKÉTA” feliratú bélyeg ennek a sornak a 60 filléres értéke. A sorozat 600.000 példányban készült, így nem számít ritkaságnak. A hét bélyeg együtt postatisztán már 100-150 forint körüli áron megvásárolható, külön a 60 filléres bélyeg ára postatisztán sem haladja meg a 20-30 forintot.
1959. szeptember 13-án a Luna-program második űrszondája elérte a Hold felszínét. Az 5,2 méter hosszú, 2,4 m átmérőjű és 390,2 kilogramm tömegű, gömbölyű Luna-2 33,5 óra repülés után érte el a Holdat. A tudósok eredetileg puha leszállást terveztek, ebből végül becsapódás lett, de ezzel az első ember alkotta szerkezet jutott el egy idegen égitest felszínére. A posta a szovjet űrtudomány kiemelkedő eredményének tiszteletére egy címletből álló bélyegkiadást adott ki.
Ennél a kiadásnál a bélyegkép azonos az 1959-es Geofizikai év 60 filléres címletével, azzal a különbséggel, hogy a bal felső sarokba új „SZOVJET HOLDRAKÉTA” felirat került, a jobb oldalon a dátum 1959.IX.13-ra változott, illetve piros színnel a Holdon a szovjet zászló és a rakéta becsapódásának időpontja, 22h 02' 23" (magyar idő szerint) látható. A bélyegből 5.000.000 példány készült, így ez szintén nem számít ritkaságnak. Szép, postatiszta állapotban már 20-30 forintért megvásárolható.
A tévnyomat:
A nyomtatás során azonban történt egy hiba. Egy ív, azaz 30 darab bélyeg a vörös nyomat nélkül került gyűjtői forgalomba. Tehát a lenti bélyeg számít igazi ritkaságnak.
A bélyeg értékét a Magyar Bélyegek Katalógusa 700.000 forintban határozza meg. A valós piaci értéket nehéz megmondani, hiszen ez a bélyeg nagyon ritkán kerül eladásra, de a katalógusár körüli összeg valószínűsíthető.
Léteznek piros színnyomat nélküli vágott példányok is, amelyek még ritkábbak. A vágott példányok jóval később kerültek elő; valószínűleg félkész bélyegívekként csempészték ki őket a nyomdából. Piaci áruk ma már bőven meghaladja az egymillió forintot.
Tehát összegezzük:
- Amin „SZOVJET ŰRRAKÉTA” felirat van, az nem ér százezreket. (20-30 Ft)
- Amin „SZOVJET HOLDRAKÉTA” felirat van, és piros színnel rajta van a szovjet zászló, valamint a 22h 02' 23" időpont, az szintén nem ér százezreket. (20-30 Ft)
- Amin „SZOVJET HOLDRAKÉTA” felirat van, és nincs rajta semmi piros színnel, az igazi ritkaság és sokat ér!